A kriptokereskedelem egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhető, és a szakértők szerint hamarosan mindannyian kvázi akaratunkon kívül is részt fogunk venni a bitcoinbizniszben.
Ahogy annak idején Vágási Feri a Szomszédok egyik emlékezetes jelenetében kijelentette, „karácsonyig összegyűjtök annyi pénzt, hogy beszállhatok az internetbe”, sokakat ma az érdekel, hogyan is szállhatnának be korunk internetjébe, a bitcoinba, és összességében a kriptovaluta bizniszbe. A szakértők szerint ma nem feltétlenül lesz könnyű dolga annak, aki jelenleg egyszerű, lakossági felhasználóként próbálkozna komolyabban a töretlen népszerűségnek örvendő műfajjal.
Ugye a bitcoin, és a mögötte lévő blokklánc-technológia eredetileg arra a filozófiára épülve jött létre, hogy a hálózathoz csatlakozó központi szereplők és engedélyeztetési modellek bármiféle külső befolyás nélkül, szabadon áramoltathassanak egymás közt kisebb-nagyobb összegeket. Ennek részeként vállalva a saját felelősségüket, köztük azt, hogy például adják a kereskedéshez a saját számítógépüket, és maguk generálják a szükséges digitális kulcsokat
– mondta el az Indexnek Szabolcsi András, az Észtországban bejegyzett magyar tulajdonú fintech cég, a BlockBen IT igazgatója. A kritoptovalutákra szakosodott vállalat munkatársa szerint mindez csupa olyan tevékenység, amivel egy átlagos lakossági felhasználó sok esetben nem tud és nem is szeretne foglalkozni. Az pedig pláne rendkívül komoly technológiai tudást igényel, ha valaki úgy dönt, hogy egyszerre egy nagyobb, például tíz ezer euró feletti összeget fektetne a kriptopiacba – nem mindegy, hogy milyen platformon, melyik tőzsdén, milyen tárcából (wallett) finanszírozza és így tovább.
A szakértő magyarázata alapján igencsak úgy tűnik, hogy a belépés a kripto, az összes nyílt blokklánc világába ma egy öngerjesztő folyamat. Olyasmi, mint a ki viszi haza a buszsofőrt szállító buszsofőrt dilemma. Mert a blokkláncok működését a gyakorlatban pont ugyanaz a kripto eszköz valósítja meg, mint amit meg tudunk vásárolni. Azaz például ahhoz, hogy ethereum hálózaton át utalhassunk, eleve ethereummal kell rendelkeznünk, amivel az utalási díjat is ki tudjuk fizetni.
De akkor ki profitál ma a kriptopiacból?
Ezek után adja magát a kérdés, hogy is jutottunk el idáig? Miként alakult egy merőben új virtuális kereskedelmi rendszer evolúciója? Az úgynevezett őskriptós rétegtől, akik döntően az informatika világából érkeztek, és a maguk úgynevezett geek szabadságharcos attitűdjével úgy vélték, hogy megalapozzák a jövő pénzügyi forradalmát. Majd következő körben csatlakozott hozzájuk egy kevésbé IT-ból érkező korán kapcsoló csapat, akik szintén elkezdtek a kriptopénzek iránt érdeklődni.
Az első jelentősebb befektetői réteg, aki jelentős perspektívát látott a kriptopiacban, a 2017-es első nagy boom után tűnt fel, mikor a bitcoin árfolyama a januári ezer dollár alatti árfolyamszintről decemberre már húszezer dollár körülre emelkedett. Köztük olyan emblematikus figurák, mint a Facebook-alapító Winkelwoss fivérek vagy maga Elon Musk. A Wall Street egyik óriása, a Goldman Sachs például nemrég jelentette be, hogy a továbbiakban kriptovalutákhoz kapcsolódó kereskedési lehetőségeket is kínál befektetőinek, például bitcoin- vagy ethereum-alapú konstrukciókat.
Velük együtt vagy épp őket követve lakossági oldalról akkoriban egy nyitott, jellemzően magasan iskolázott, tőkeerős réteg követte, akik rendelkeztek megtakarítással. Ma pedig ott tartunk, hogy bizonyos platformok tömegével, akár több milliós nagyságrendben vonnak be a piacról újabb és újabb ügyfeleket. Erre jó példa a kriptokereskedést az ügyfeleinek lehetővé tevő Revolut. Így az utóbbi egy évben jó eséllyel vett vagy vehetett kriptovalutát, aki rendelkezik Revolut kártyával.
Még számtalan más példát lehetne említeni, de fejlődésének története is azt bizonyítja, hogy a kriptopiac ma igencsak jelentős felfutás, nagy robbanás előtt áll. A világpiacon időről-időre adódnak lehetőségek. És ez most a Lehetőség. Úgy látom, még borzasztóan nagy tér van felfele. Persze most is kell egyfajta attitűd és bátorság, hogy valaki a pénzét, a megtakarítását kriptovalutába fektesse
– állítja Krocsek Attila, a napokban saját kriptoindexet piacra dobó BlockBen üzletfejlesztési igazgatója.
Ők maguk is azon, a nemzetközi piacon egyre nagyobb arányban cirkuláló cégek közé tartoznak, akik igyekeznek egyfajta híd szerepet betölteni a kriptopiac és a nem kriptopiac között. Azaz olyan termékeket kínálnak, amelyeken keresztül bárki becsatlakozhat a blokkláncba, különösebb technológiai tudás nélkül, szinte gombnyomásra. Az is, aki korábban nem mert belevágni, mert nem bízott magában vagy eddig nem talált megbízható, engedélyekkel rendelkező szolgáltatót magának.
Különös ellentmondás, hogy bár a kriptotőzsdék elemi piaci érdeke, hogy átláthatóan és tisztességesen működjenek, döntő többségük sajnos máig ilyen-olyan szigeteken fordul elő. Kriptoindexből már rengeteget találunk világszerte, ám ezek többsége most is például a Kajmán-szigetekre van bejegyezve, miközben nagyon kevés a hivatalos, visszakereshető EU-s engedéllyel rendelkező szereplő. Ahogy lehetett, mi például egyből uniós engedélyt szereztünk Észtországban
– emelte ki Szabolcsi András, nekik ezért is érdekük volt, hogy a kezdetektől szabályozott tevékenységben vegyenek részt, mert meggyőződésük, hogy technológiától függetlenül a kripto előbb-utóbb úgyis a regulált, a hatóságok előtt is hitelesített szereplők piaca lesz. Részben ezt támasztja alá a BlockBen munkatársai szerint, hogy az előzetes bejelentések alapján az Európai Unió 2024-re tervezi egy átfogó kriptokereskedelemre vonatkozó szabályozás megalkotását.
Amint megszületnek a hivatalos játékszabályok, a kriptokereskedelem egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhető – állítják a szakemberek, akik minden további nélkül elképzelhetőnek tartják a forgatókönyvet, hogy bankokban a kriptoeszközöket hamarosan mint teljesen legálisan működő, bevett, új osztályként kezelik. A mai működés mintájára, amikor egy bankbetét, egy bankszámla nyitásával egyúttal a bankunknak arra is engedélyt adunk, hogy kezeljék a számlánkat.
Gondoljunk bele, amikor számlát nyitunk, a bankok onnantól azt a számlát a saját befektetési politikájuk szerint kezelik. Ahogy most is kvázi öntudatlanul részt veszünk például az amerikai államkötvény vagy a német részvénypiacban, úgy kvázi akaratunkon kívül vehetünk részt a kriptokereskedelemben már a jövőben. Mert a piac úgy festhet, hogy a bankunk vagyonkezelői úgy döntenek, hogy a bankbetétünk egy-öt-húsz százalékát kriptóba fektetik
– vetíti előre az általa reálisnak tűnő jövőt Krocsek Attila, hogyan leszünk hamarosan mindannyian a rendszer részei, és történik meg velünk tudatosan vagy kevésbé tudatosan a kripto világa.
Szeretnél BIT-et vásárolni, amíg lehet?
Ha igen, keresd privátban Váradi Pétert
Ha igen, regisztrálj itt AZ AJÁNLÓI LINKEN KERESZTÜL
Lásd még (BlockBen) >>> Mi az a BlockNote (BNO)?
Lásd még (BlockBen) >>> Mi az a BlockStock (BSO)?