Az iskolában még gyermekkoromban tanultam az ipari forradalomról. Akkor a forradalom szó miatt azt gondoltam, hogy emberek rohangáltak az utcán és tüntettek a gőzmozdony feltalálásáért. Ám mint később kiderült, nem így volt. Sőt, ahogy olvasottabbá, kíváncsibbá és tanultabbá válik az ember rájön, hogy igazából az ipari forradalom még ma is zajlik.
 
Az első, klasszikusnak nevezhető most már csak forradalmacska, amit a mai fejlődési viszonyok között egy falusi felvonulásnak az analógiájával lehetne párba állítani a forradalom szóval, 1769 és 1850 között zajlott. Ennek a korszaknak a gőzgép, illetve az abból kiinduló gépesítés lehetett a csúcspontja. A második ipari forradalom a 19. század végén kezdődött és egészen a 20. század első feléig tartott. Ezek után őrületesen felgyorsult a világ. A repülés, az autók és a bankszektor mind ennek a korszaknak a gyermekei. Majd 1970 környékén jött a harmadik felvonás egy kis hidegháborús évődéssel, amitől a technológia kilőtt az űrbe, méghozzá szó szerint.

Ezzel el is érkeztünk a ma is zajló, digitális forradalomhoz.

Én 1975-ben születtem és emlékeimben olyan képek jönnek elő a gyermekkoromból, hogy apám büszke egy lemezjátszóra, amibe már kazetta is lejátszható, vagy hogy a nagymamámmal elmentünk vásárolni egy Color Star színes televíziót. Jelzem, mi vettünk elsőként a panelház emeletén. Ha valakivel találkozót kellett megbeszélni, akkor az vagy az „Osztyapenkónál”, vagy a Blahán az óra alatt történt. Nem siettünk és kevésbé voltunk idegesek. Aztán minden megváltozott, vettem egy Ericsson 198-as kihajtható antennás mobiltelefont, és ebben a pillanatban a világ összement. Azóta semmire nincs időm.

Ezek után hat évvel később elküldtem az első emailt. Az igazság az, hogy a mai világban az évente megszerzett információk az előző évhez képest ötszöröződnek. Talán emlékszünk még arra, hogy csupán 10 évvel ezelőtt még csak 512 MB tárhely volt egy menő pendrive-on.

Beszúrnék ide két cikket ugyanabban a témában, egy év tíz hónap eltéréssel.
Az első hír 2017. márciusi:

https://hvg.hu/tudomany/20170302_kingston_data_traveler_ultimate_gt_ara

A második pedig 2019. januári:

https://hvg.hu/tudomany/20190117_sandisk_4tb_usb_drive_prototipus_ces2019

Mint látható, a rovat és a téma is egyforma. A növekedés még az extrém felhasználásnál is akkora, amekkorát el sem tudunk képzelni. Hogy kicsit emészthetőbb és vizuálisabb legyek, képzeljünk el egy A4-es gépelt oldalt. Ennek az elektronikus terjedelme körülbelül 3.5 KB, azaz a fentebb mutatott pendrive-ra 1 198 372 372 oldal fér el. Ez egy nagyobbacska könyvtár összes műve. Nem rossz ahhoz képest, hogy pár éve még csak nem is létezett.

Hasonló a helyzet a gazdaság és az ipar területén is. Drónok szállítanak csomagokat és műholdas helymeghatározással szánt az önvezető traktor stb.

Ha ennyi különböző területen ilyen nagy mértékű a fejlődés, akkor mi a helyzet a pénzvilággal? Vajon hova tűntek a gyönyörű részvények, részjegyek és váltók? Elárulom, a digitális világba vesztek, hiszen már csak elektronikusan léteznek. A pénz valószínűleg még pár évig tartja magát, bár ez sem így van feltétlen, hiszen a mai valutáknak már csak kisebb része létezik készpénzként. A nagyobb hányada számlapénz.
A számok nem csalnak és most azt súgják a világnak, hogy 2022-re a készpénzes tranzakciók már csak a fizetések 17%-át fogják kitenni. Tehát erre a cégeknek, a fejlesztőknek és az embereknek is reagálni kell majd.

Mi, mint egy fintech vállalkozás arra törekszünk, hogy ebbe a digitális világba visszacsempésszünk egy kis hagyományt és értéket is. Létrehoztunk egy blockchain alapú számlavezetési rendszert és megalkottunk rá egy igazán izgalmas digitális eszközt, a BlockNote-ot.

Magyarországon a pénzügyi aranykor a kiegyezést követően jött el. Hatalmas építkezések kezdődtek, felépült a nagykörút, egyesült Pest, Buda és Óbuda megalkotva Budapestet. Emellett megalakult a Magyar Nemzeti Bank. Ebben az időben Európa minket másolt. Itt működött először az Állami Számvevőszék és a magyar valuta, a korona is igen erős. Nem is csoda, hiszen a Körmöci aranybánya (ami a 18. században Európa aranykitermelésének a 80%-át adta) aranya került a korona mögé. Pontosan 6.09756 gramm jutott 20 koronára. Ez mai pénzben azt jelentené, hogy a 100 koronás pénzünk 436 982 forintot érne. Talán egy következő blogban leírom, hogy miért nincs jelenleg arany a világ pénzei mögött, de most csak a mi digitális valutánk, a BlockNote előnyeire szeretnék egy kicsit rámutatni.

Azt a címet adtam ennek a bejegyzésnek, hogy a pénz jövője, a jövő pénze. Bontsuk ezt a mondatot ki egy kicsit és nézzünk a jelentések mögé. Kezdjük azzal, hogy mi lehet a pénz jövője. Igazából ez a folyamat már zajlik, csak az ütemének a sebességét nem lehet megjósolni. Az biztos, hogy nem sokáig lesz készpénz, mert mindenképpen digitalizálni fogják. Soha nem fogjuk látni, csak valamilyen alkalmazáson, kártyán, vagy egy számítógépen fog létezni. A fontosabb kérdés a véleményem szerint inkább az, hogy milyen lesz a jövő pénze?

Ennek a kérdésnek a megválaszolása nagyon sok háttértudást igényelne, amit egy blogban nem lehet kifejteni, így csak a teljesség igénye nélkül pár dologra rámutatnék. A jelenlegi pénzek háttere az adott ország gazdasági teljesítőképességével, vásárlóerejével van kapcsolatban. Tehát az emberek bíznak benne. Ha minden rendben működik, nincs is ok arra hogy ne bízzanak. De mi van akkor, ha elfogy a bizalom, mint Venezuelában, Jugoszláviában, Argentínában, vagy Magyarországon a pengő rendszer alatt? Na, akkor van baj igazán.

Itt kétfelé kell bontanom a válaszom. Meg kell találni a választ arra a kérdésre, hogy ha a politika vagy a jelenlegi pénzrendszer kudarcot vall, akkor mi lesz? Meg kell alkotni azt a közvetítő eszközt, amit minden ember ismer és elfogad. Így alakult ki az az elképzelésünk, hogy a hiteles információ továbbítása, független lehet egy banktól vagy akár egy kormánytól is, csak egy blockchain rendszer kell hozzá (persze a csak szócskát kérem kellő iróniával olvasni). Erre, és csak erre jó példa a Bitcoin is. Hiszen a felhasználók értékkel ruházták fel és azt el is fogadják egymás között. Viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a nem mellékes tényt sem, hogy az államnak van lehetősége kizárólagosan a pénzrendszer működtetésére és erre a világ minden kormánya igényt is tart. Ehhez engedélyeket társít és jogi keretrendszert alkot. A legtöbb mostani kriptovalutára és az azokat támogató rendszerekre általában nincs se engedély, se ellenőrizhető adatbázis. Szerintem az anonimitás pedig a digitális térben olyan illúzió, amit a hozzáértők terjesztenek azért, hogy a hozzá nem értőket lehúzzák.

A másik része a válaszomnak, hogy a közvetítő eszköz szerepét valamelyik nemesfém töltheti be. Ebben az állapotban szinte mindegy lenne, hogy az aranyról, az ezüstről vagy mondjuk a platináról beszélünk-e. Viszont a jogszabályi oldalon megjelenik egy nagyon fontos körülmény. A tiszta aranynak nincs ÁFA tartalma. A döntés tehát egyszerű volt. A világon mindenki által ismert és elfogadott közvetítő eszköz tehát az arany.

Összegezve személyes véleményem, a jövő fizetőeszköze egy olyan független, de közhiteles rendszeren futó digitalizált valuta lehet, ami mögé valamely kormány jogi keretrendszert és engedélyt ad, és nem utolsó sorban száz százalékos arany letéttel rendelkezik.

Ezt hoztuk létre mi, a neve pedig BlockNote.

Forrás (LinkedIn) >>> A pénz jövője, a jövő pénze

--------------------------------------------------------------------------
Szeretnél BlockNote-t vásárolni? 
Szeretnél többet tudni róla, esetleg szeretnél a részese lenni?
Ha igen, keresd privátban Váradi Pétert

Váradi Péter
T.: +36 30 943 6635

Facebook : Váradi Péter
Viber, WeChat, Line : +36 30 943 6635 

Lásd még (BlockBen) >>> Mi az a Wallett ?
Lásd még (BlockBen) >>> Mi az a BlockNote (BNO)?  
 
Lásd még (BlockBen) >>> Itt az aranyfedezetű magyar ...
Lásd még (BlockBen) >>> BlockBen (összes bejegyzés)