GDPR - 1 (Dióhéjban)

GDPR

A GDPR a személyes adatok védelméről szóló, az Európai Unió és az Európai Tanács által elfogadott rendelet. A mozaikszó jelentése: General Data Protection Regulation, magyarul: általános adatvédelmi rendelet. 2018 május 25-től hazánkban is a GDPR szabályoz szinte mindent, ami személyes adatokkal kapcsolatos: azok összegyűjtését és rögzítését, tárolását, módosítását, továbbítását, egyszóval: bármilyen szintű felhasználását.

A GDPR főbb szabályai

Jelen összefoglalóval tájékoztatjuk Önöket a 2018. május 25. napján hatályba lépő uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) főbb szabályairól, és az ennek kapcsán felmerülő intézkedésekről.

1, Alapfogalmak:

• GDPR (General Data Protection Regulation): az EU új adatvédelmi rendelete, mely Magyarországon közvetlenül alkalmazandó
• Érintett: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított, vagy – közvetlenül, vagy közvetve – azonosítható természetes személy
• Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamely fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatól levonható, az érintettre vonatkozó következtetés
• Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet, vagy műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása, összekapcsolása, zárolása, törlése, megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép, hang vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjnyomat, tenyérnyomat, DNS minta stb.) rögzítése.
• Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
A fenti alapfogalmak értelmezése kapcsán látható, hogy az adatvédelmi reform személyi hatálya bármely olyan társaságra, vagy természetes személyre kiterjed, aki személyes adatokat kezel.

2, Adatvédelmi stratégia

A GDPR tükrében az 1. pontban körülírt adatkezelők esetében az alábbi lépéseknek megfelelően kell kialakítani az adatvédelmi stratégiát:

1. Az adatkezelés céljának meghatározása
2. Egyedi szempontrendszer kialakítása
3. Adatvédelmi szabályzat megalkotása
4. Az érintettek védelme érdekében általános és egyedi tájékoztatási struktúra kidolgozása
5. Adatkezelés és adattovábbítás bejelentése a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) részére

Az adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelőség vonatkozásában kiemelt figyelmet kell fordítani a kiskorúak, és az ún. kiemelt kockázatú adatkezeléssel járó speciális szabályokra. Az utóbbi szempont a felsorolt adatvédelmi stratégia kialakítása során kerül meghatározásra. A kiemelt kockázat eseti tevékenység specifikus, így minden adatkezelő esetében egyedileg vizsgálandó.

3. A GDPR sajátosságai

Az EU adatvédelmi rendelet elsődleges célja, hogy az érintettek védelmét erősítve olyan komplex jogszabályi környezetet hozzon létre, mely az adatkezelők tevékenységét szankcionálja. Kiemelkedően fontos ezért, hogy a rendelet hatálya alá tartozó adatkezelők a rendelet hatálybalépését megelőzően, azaz 2018. május 25. napja előtt végrehajtsák a szükséges felkészülést, és kialakítsák saját adatvédelmi stratégiájukat.

További fontos új, kiegészítő fogalmi elemek:

• Adatvédelmi tisztviselő: a közhatalmi, és közfeladatot ellátó szerv, bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó szerv esetében belső adatvédelmi felelős kinevezésén túl olyan adatkezelőknél is elrendeli az adatvédelmi tisztviselő kinevezését, ahol a fő tevékenységek olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukba, amelyek jellegüknél, hatókörüknél, vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése az adatbiztonság megerősítését, az érintettek jogérvényesítésének elősegítését célozza.

• Előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat: az új szabályok értelmében az adatkezelőknek bizonyos esetekben előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezniük, mely a magánszférára gyakorolt hatások előzetes felmérésének kötelezettsége. Ez a gyakorlat az adminisztratív terhek növekedését hozza magával, azonban a magas kockázatú adatkezeléseknél az információs önrendelkezési jog érvényesülésének megfelelő biztosítása érdekében indokolt lehet, hogy az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végezzen arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik.

• Bejelentési kötelezettség: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság (NAIH) felé. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül megteszi a bejelentést a felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira nézve. Az adatbiztonsági incidensek bejelentésének kötelezettsége indokolt és nem jelent aránytalan terhet az adatkezelőre nézve.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a jogalkotó célja az új rendelet bevezetésével egy tudatosabb adatvédelmi szabályozás kiépítése, az érintettek alapjogaira, és személyes adatainak védelmére tekintettel.

Forrás (propen.hu) >>> GDPR dióhéjban

Lásd még (GDPR) >>> GDPR - 2 (hamarosan)